Napcsók

Nap csókolt át a félhomályon
– fénycseppek csendültek
a függöny hószín selymén,
parányi világunk határán
– álmos, nyári délutánon.

Árnyak búgtak lágyan
– mélyfeketék incselkedtek
kacér arannyal,
érintésük ellobbanás
– csalóka csenddé váltak.

Lebegő, pille álmok
– ölelnek gyöngéd mélységekben
öntudatlan, kiégett lélekkel
– beléjük veszem.

Kép: Pinterest
Molysok saját írásai

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.