Papírdaru

Papírszíved ki látja meg?
Ki váltja meg könnyes lelked,
amit elfed a gyűrt anyag?
Míg zsinóron lógsz egymagad
a messzeségbe merengve.Tovább„Papírdaru”

Perctajtékok

Gyengéd tajtékot vetnek a percek,
fodrozva telnek a pillanatok.

Itt maradok és nézem őket
e különös tenger peremén,
a múlékony idő közepén,
hol mélybe merülnek az emlékek,
átadva maguk a nem létnek.Tovább„Perctajtékok”

Mozdulatlan

Ülök a csöndben, mozdulatra várok,
minden rést kitárok szívemen.
Hátha idebenn aztán megdobban a tér,
amit az áramló vér eltelíthet bennem.Tovább„Mozdulatlan”

Napcsók

Nap csókolt át a félhomályon
– fénycseppek csendültek
a függöny hószín selymén,
parányi világunk határán
– álmos, nyári délutánon.

Tovább„Napcsók”

Kavics

Ében színű némaságban
engedd azt, hogy néha lássam
lelkedet a páncél alatt,
mi ezer darabra szakadt
és kvarcvázadra felfeszül.Tovább„Kavics”

Back to Top